MENÜ

2010.06.02 | Kármen, Anita napja van

Red Dead Redemption




Vajon mi újat lehet mondani egy játék dobozáról? Nem sokat! Mindegyikben található a DVD mellett egy kézikönyv ( ami sokszor váltakozó minőségű ), és a legtöbb játéktároló ki is merül eme tartalmakban! Azonban ebben a dobozban, amit most a kezemben tartok, nem csupán egy vékonyka kézikönyv, és egy DVD található! Eme dobozban bizony borostás cowboyok, hatalmas prérik és szélfútta deszkavárosok, vonatrablások, bölénycsordák és ördögszekerek vannak! Ebben a dobozban maga a vadnyugat lakozik! Ez, a Red Dead Redemption!

 

Akik tisztában vannak a sorozat eredetével, azok most akár nyugodtan átugorhatnak a következő bekezdésbe, akiknek viszont eddig még nem volt szerencséjük a Red Dead játékok előzetes darabjaival, annak elmondom! Az új rész – nevezetesen a Red Dead Redemption – semmiben sem követi az előd, Red Dead Revolver-hez, azontúl, hogy mindkét játék a vadnyugat kopár, sivatagos, kaktuszokkal telített tájaira kalauzol el minket! Nincsenek azonos szereplők, átívelő sztorivonalak!

 

Ahogyan ez a vadnyugat sem az a vadnyugat! A huszadik század legelején járunk, amikor is cowboyok aranykorának leáldozott, a régi nagy bandavezérek pedig vagy börtönben, vagy a koporsóban pihennek! A magányos pisztolyhősök sem többek már, mint megfáradt, immár családcentrikus életmódot folytató, békében élő emberek! Ami egykoron maga volt a megtestesült vadság, ahova a törvény keze csak ritkán ért el, és ahol a legjobb probléma megoldó eszköz egy Smith&Wesson volt, nem létezik többé! Bizony, a kopár, törvényt nem is merő városokba is eljutott a vonat, a telegráf, a rend, a rendezettség! Ezzel pedig az pont a vadnyugat leglényege veszett oda! Maga, a vadság! Persze, mit mindenhol, itt is találhatók olyanok, akik nem értenek egyet a haladással, és akik minden igyekezetükkel próbálják megőrizni a régi idők világát. Vagy legalábbis fenntartani annak látszatát.

 

Hősünk, John Marston egyike volt azoknak, akik néhány éve még derékra kötött Colt-tal jártak, és akiktől a kincskeresés éppúgy nem idegen, mint a medvékre, vagy bölényekre való vadászat! Ám a civilizáció hozzá is elért! Marston felhagyott régi életmódjával – ami javarészt rablásból, gyilkolásból, és egyéb törvényen kívüli cselekedetekből állt -, családot alapított, és élte a modernkori polgárok békés, nyugtalan életét! Legalábbis amíg tehette… Mert, mint minden egykori bajkeverőt, úgy hamarosan John Marston-t is utolérte a múltja, ami egy puskagolyó minden érzékenységével, és tapintatával csapódott bele az idilli életbe. Nem szeretnék mindent lelőni a játék fő történeti száláról, azt meghagyom a játékosoknak, így csak röviden vázolnám fel az eseményeket. Amikor a központi kormányzat valóban azt csinálná, amire hivatott, tehát kormányozna, váratlan akadályokba ütköznek! Mégpedig a még mindig törvényen kívüli életmódot folytató, a régi időket fenntartani kívánó banditákba. Ennek okán fel is állítanak egy szervezetet ( ebből lesz később az FBI ), aminek feladata nemes egyszerűséggel a béketeremtés. Eme szervezet szolgálójának pedig kiválóan megfelel John Marston, akit családja kiirtásának emlegetésével ösztönöznek régi bajtársai, a nyugatot saját királyságuknak tekintő bandavezérek elfogására.

Hősünknek tehát fel kell hagynia békés életével, és ismét vissza kell térnie egykori otthonába, a vadnyugatra, hogy végre hajtson egy feladatot. Több „poént” nem is szeretnénk lelőni, de az már most borítékolható, hogy a jó western filmek szokása szerint eme feladat nem bizonyul majd túl egyszerű dolognak!

 

A Red Dead Redemption egyik legnagyobb erénye elsősorban a  fantasztikusan kidolgozott, a szó szoros értelmében élő környezet! A táj mesterien van kidolgozva, és az egész játékról süt az igazi western hangulat! Az a hangulat, amit sokszor még filmekben sem látni, nemhogy videójátékban!

 

Először is, adva van egy hatalmas, a western és vadnyugati hangulat szempontjából tökéletesen berendezett világ, tele kaktuszokkal borított, kopár, sziklás vidékekkel, havas prérikkel, erdőkkel, és monumentális, egész  kilométereket átívelő hegységekkel! És amikor a szó szerinti élő világról beszéltünk, egyáltalán nem túlzunk! Az előbb felsorolt területeken rengetegféle állat lakik, amikre kedvünk szerint vadászhatunk. A megölt állatokat megnyúzhatjuk, és jó pénzért eladhatjuk a közeli városban lévő kereskedőknek, akik minden értékesebb állattól származó ereklyét szívesen fogadnak!

Ám nem csak állatokkal fogunk találkozni kalandozásaink során, az utakat magányos cowboyok járják, de nem ritka eset, ha esetleg nagyobb létszámú csoportokkal, vagy szekerekkel, postakocsikkal is találkozunk. A prériket farkarajok járják, a kaktuszok, bozótok között őzek, vagy szarvasok szökdelnek, a havas tájakon grizzly medvék kóborolnak az erdőkben. Valóban él, ez a fantasztikusan berendezett világ!

 

Játékmenet

 

Első pillantásra, a Red Dead Redemtion nem tűnik többnek, egy western világba helyezett GTA klónnál! Már most leszögezném, ez egyáltalán nem igaz! Mert bár a küldetések menete, a harcrendszer és a sandbox játékmenet mind a Rockstar másik nagy franchise-ára hajaz, mégis sokkal többről van szó, mint egyszerű kopírozásról! A vadnyugati atmoszféra már eleve elegendő ok arra, hogy a játék szinte teljesen eltérjen a GTA világától, ráadásul akad még több számottevő különbség, amit a most következő pár sorban ismertetnék is!

Először is, kezdjük a hasonlóságokkal! A harcrendszer a már GTA IV-ben is látott megoldás továbbfejlesztett változata, fedezékrendszerrel megspékelve. Ugyan a harcok nem állítják majd hatalmas kihívás elé a játékosokat, köszönhetően, hogy ellenfeleinknek akár egy-két golyó is elég a másvilágra kerüléshez, függetlenül attól, melyik testrészükre kapják a találatot! Szintén rossz hatással van a nehézségi faktorra az célzást segítő opció, a játék ugyanis automatikusan „ráránt” a célkereszttel a közelünkben lévő ellenségre, így nekünk már csak a ravaszt kell meghúznunk ( ez a fajta segítség persze kikapcsolható, így akik valamelyest több kihívásra vágynak, ennek megtétele ajánlott ). A játékban továbbá helyet kapott, egy amolyan bullet time-hoz hasonló képesség, a Dead Eye, ami lehetővé teszi, hogy az időt belassítva kijelöljünk bizonyos mennyiségű ellenfelet, majd amikor az idő visszaáll normális kerékvágásba, a villámkezű John egyetlen lövéssel elintézi a kijelölt banditákat! Ez a képesség egyébként véleményem szerint kísértetiesen hasonlít a Call of Juarez: Bound in Blood-ban látottakra.

 

A küldetések menete is megegyezik a GTA epizódokban látottakkal, a fő történeti szál mellett természetesen tömérdek mennyiségű mellékküldetést is vállalhatunk! És ez az, amiben a Red Dead Redemption érzésem szerint a Rockstar gengszterszimulátora fölé nő! A rengeteg szokványos misszió mellett ugyanis randomizált mellékküldetésekbe is bármikor belebotolhatunk! Vegyünk egy példát! Éppen Armadillo városába igyekszünk, hogy teljesítsük a Sheriff által ránk bízott küldetést, amikor észrevesszük, hogy pár dühödt farkas üldöz egy szerencsétlen asszonyt! Eldönthetjük, hogy segítünk neki, és ezáltal eltesszük láb alól a farkasokat, vagy nem törődünk vele, és tovább lovaglunk célunk elérése felé! ( Ezekben az esetekben ajánlott a szerencsétlenek megsegítése mellett dönteni, hiszen jutalomban lesz részünk, másrészt a leölt farkasokat megnyúzhatjuk, ezzel megspórolva egy vadászatot. Két legyet egy csapásra! ). Ilyen véletlenszerűen elénk táruló mini küldetésekből pedig rengeteg van a játékban, így bármikor előállhat egy-egy váratlan helyzet!

És -visszatérve ez előbb példának vett küldetésre-, igen, a morális döntéseknek is rendkívül nagy szerepük van a játékban! Eldönthetjük, hogy a törvényt kívánjuk-e szolgálni, és mintapolgárok leszünk, vagy éppen véreskezű, senkinek sem kegyelmező bandita, akitől még a rosszfiúk is gatyájukba pottyantják a mikuláscsomagot! Tetteink a rólunk kialakult véleményre is nagy hatással lesznek! Ha lemészároltunk egy falut, ne csodálkozzunk, ha a környéken nem lesz részünk túl rózsás fogadtatásban. Ha viszont sokszor segítettünk, és a törvényt szolgáltuk, az emberek szeretettel, és tisztelettel fogadnak bennünket!

 

Látványvilág, kidolgozottság

 

A játék látványára nem lehet panaszunk, a Rockstar hozza a tőle elvárt minőséget! Sőt, megkockáztatom, az idei év eddigi legszebb játéka a Red Dead Redemption! A profin megalkotott karakterek, a mesterien kidolgozott táj, az élethű mozgás animációk, mind-mind hozzájárulnak az RDR-ben elénk táruló brutális látványhoz! A főhős, John Marston pedig fantasztikusan lett megcsinálva, külsőleg, és belsőleg egyaránt  ( ez egyébként az összes játékban szereplő karakterre igaz, akik személyisége, jellemvonásaik is nagyszerűen lettek kialakítva ). És akkor még nem is beszéltünk az állatokról, amik hihetetlenül élethűre sikerültek, valóban olyan érzést kelt az emberben, mintha valódi erdőkben járna!

 

Összegzés

 

Mi rosszat lehetne mondani a Red Dead Redemption-ről? Nem sokat! Egyedül talán azt itt-ott előforduló bugokat lehetne megemlíteni, de ezek, amellett, hogy ritkán fordulnak elő, nem is túl zavaróak! Jó tényezőkből viszont annál több akad! A fantasztikus hangulat játékmenet az élethű grafika, mind hozzájárultak a végeredményhez! Ami szenzációs lett! A Red Dead Redemption az idei év eddigi legjobb játéka! Mindnkinek ajánlom, akik élnek halnak a western világért ( vagy egszerűen csak szeretik azt ), és akiknek bejön a GTA-ban látott sandbox játékmenet! A "kistestvér" ( már, ha nevezhetjük annak ) felért a nagy-hoz, John Marston kalandjából igazi klasszikus lehet majd az idők folyamán!

 

Értékelés:

 

Ami tetszett:

- fantasztikus hangulat

- remek grafika

- sandbox játékmenet

- western

- meglehetősen hosszú, több, mint 30 órás játékideje ma már csúcsnak számít

 

Ami nem tetszett:

- néhol előforduló bugok

 

95%

______________________________

 

Asztali nézet